Főként kivitelezési szerződések esetében gyakori, hogy a kivitelező az építkezés csúszása esetében kötbért vállal a megrendelő felé. A kötbérnek azonban számos más esete is lehetséges, a felek megállapodása szerint kötbérrel szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható. Fontos, hogy a jogosultnak kötbér nem automatikusan jár, csak akkor, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős.

Kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötelezett mindkét fél lehet, ha valamit a szerződés alapján meg kell tennie, vagy valamit nem tehet meg.

A felek szabadon határozhatják meg, hogy milyen szerződésszegés esetére kötnek ki kötbért. A Ptk. nem határozza meg taxatívan a kötbérkikötés lehetséges eseteit, a Ptk. az alábbiakat tartalmazza:

a) meghiúsulási kötbér (nemteljesítési kötbér) - érvényesítése a teljesítés követelését kizárja

A szerződés meghiúsulása két okból következhet be

1. lehetetlenülés - ha a meghiúsulás felróható a kötelezettnek fizetnie kell kötbért, de értelemszerűen a teljesítés kizárt

2. a kötelezett tud, de nem akar teljesíteni (a teljesítés megtagadása), a jogosult választhat az alábbi következmények közül:

- a késedelem szabályai alapján a kikötött kötbért érvényesíti vagy a szerződés teljesítését követelheti,

- a lehetetlenülés szabályai alapján a kikötött kötbért érvényesíti, de teljesítést nem kérhet [1959. évi IV. tv. 313. §].

b) késedelmi kötbér - érvényesítése nem mentesít a teljesítés alól

c) hibás teljesítési kötbér (jóteljesítési kötbér) - érvényesítése nem mentesít a teljesítés alól

Főszabály szerint a késedelmi és a meghiúsulási kötbér együttesen nem követelhető, az azonban nem kizárt, hogy a késedelmi és a hibás teljesítés miatti kötbért is érvényesítse a jogosult.

 

Kivétel: Ha a szolgáltatás teljesítésének késedelmére tekintettel póthatáridőt vállalt a kötelezett, és ennek eredménytelen eltelte miatt a késedelmi kötbér már esedékessé vált, a szerződés utóbbi meghiúsulása ettől független kötbérfizetési kötelezettséggel jár. A fentiekkel összhangban nem kizárt, hogy különböző szerződésszegések miatt késedelmi kötbért és meghiúsulási kötbért érvényesítsen a jogosult – lásd: BH1991. 115.

A kötbér kikötésénél figyelembe kell venni az alábbiakat:

- kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni;

- összege főként az ellenszolgáltatás százalékában vagy konkrét összeggel határozható meg;

- kötbér után kamat kikötése semmis (ez nem jelenti azt, hogy a kötbér-tartozás, mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat);

- pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni;

- bírósági úton nem érvényesíthető – államilag elfogadott és ki nem kényszeríthető szerződésekből eredő – követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni;

- a szerződésben konkrétan meg kell határozni, hogy milyen szerződésszegés esetére kötik ki a kötbért, és csak arra vonatkozóan lehet fizetésre kötelezni a szerződésszegő felet (pl. ha késedelmi kötbért nem lehet hibás teljesítés miatt követelni).

 

A kötbérfizetési kötelezettséget a felek mellett jogszabály is előírhatja.

Példa: fuvarozási szerződés esetében a késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéséhez fűződő érdek ismeretében írásban vállalta a határidő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő [1959. évi IV. tv. 500. §].

A kötelezettnek csak akkor kell kötbért fizetnie, ha a szerződésszegés számára felróható, vagyis annak elkerülése érdekében nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható. Késedelmi kötbér esetében pedig tudni kell, hogy a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja (pl. ha a jogosult nem küldi el a számlát, a kötelezettől a számla elküldéséig kötbért sem követelhet).

Fontos: GK 18.

a) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér és kártérítés fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel.

b) Ha a szerződésszegés kizárólag a közreműködőnek róható fel, helye lehet a felet terhelő kötbér – a közreműködővel kötött szerződés értékének figyelembevételével történő – mérséklésének, illetve a fizetett és kapott kötbér közötti különbözet áthárításának a közreműködőre.

c) Ha a szerződésszegés mind a félnek, mind a közreműködőjének felróható, a közreműködőt a bíróság a kötbérkülönbözet tekintetében kártérítésre akkor kötelezi, ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag ő felelős.

 

A kötbér – a foglalóhoz hasonlóan – kárátalány szerepet tölt be. Ez azt jelenti, hogy a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Ez azért lényeges a másik félnek, mert nem kell bizonyítani a kár bekövetkezését és annak összegét sem. A jogosult a kötbér összegén felül érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is (a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette).

 

A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A GK 17. szám szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet helye a kötbér mérséklésének, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és olyan körülmények forognak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását enyhébben megítélhetővé teszik